Tudom, kicsit lemaradtam a beszámolókkal, blogolással és egyébként sok más dologgal is, mégpedig azért, mert valami sokkal kevésbé szórakoztató dologba kellett befektetnem az időmet és energiámat, amit úgy hívnak, hogy "gyakszi időszak". :S
Na azért Kidával persze ez idő alatt is gyűjtöttük az élményeket, tapasztalatokat, erről szólnék most röviden pár szót.
Május 1.
A munka ünnepén a Hármashegyaljára látogattunk ki az A Te KutyasuliD csapatával, akik a gyerekeknek, családoknak szervezett, programokkal teli ünnepnap egyik fellépőjeként engedelmes és agility bemutatót tartottak az összegyűlt aprónépnek. Nagyon jó lehetőség volt ez nekünk Kidával, akit a 'nagy öreg' Mayával együtt hiperszuperfullextra kullancsvédelemmel láttunk el, mielőtt útnak indultunk. A bemutatón mondanom sem kell, mindenféle csudával találkoztunk. A színpad mellett álltunk, közel az egyik hangfalhoz, ami biztosította a folyamatos hangos zenét és rikácsolást, gyerekek sokasága özönlött oda hozzánk időnként, akik egy kis simogatásért álltak sorba kutyáink előtt, ebek nyüzsögtek, ugattak, sírtak gazdáik után, akik nyilván örökre otthagyták őket a pálya szélén... :) Egyszóval ideális tanuló terep volt ez nekünk és a kis gyökérke most is ugyanolyan jól állta a sarat, mint eddig mindig. Tökéletesen viselkedett végig - persze csak úgy kiskutyához mérten -, a hazaúton pedig már az ölemben elaludt. <3
Rengeteg nehezítő körülmény (átlag 3 kutya a kezemben, viharfelhők váltakozása, eső, előttem mászkáló emberek, fix obi stb.) mellett tudtam csak fotózni, azt is csak a "backstage-ből", ezért csak érdekes fotók készültek...
A galéria megnyitásához katt a képre.
Big city life...
Kiegészítésképp még pár szót szeretnék ejteni egy másik környékbeli kiruccanásunkról.
Valamelyik nap be kellett szaladnunk Debrecenbe és ha már így alakult a helyzet, beraktuk a kutyákat is. Elég jó kis forgalmas helyre mentünk, ezért úgy döntöttem ideje egy kis belvárosi tréningnek. Csörgő-csattogó buszok, robogó motorok, dudáló autók és tülkölő kamionok mellett sétálgattunk hát egy keveset, furábbnál fura - már-már bizarr - nagyvárosi népek és bátor kerékpárosok között. Természetesen a kiskutya itt is jelesre vizsgázott, nagyon jó fej volt végig, még a mekiben is ügyesen megvárta míg megettük a McMenüt. :) Bár ez utóbbi lehet a kajáért kunyizós verebeknek köszönhető, akik teljesen lekötötték a figyelmét. :D
(Nem mellesleg a séta alatt többször húzott a szembe jövő gyerekekhez. Asszem megmaradt benne a sok kellemes simi és játék emléke még a majálisról... <3 )
Néhány kép az útról...
 | |
| Indulás előtt, - amikor már tudja, hogy megyünk valahová -, elkezdődik a szuggerálás | ... <3 |
